1. Jogszabályi alap
2. A feladatellátás helyszíne:
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános
Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon területe
3. A feladatellátás célcsoportja
Az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Muködési
Szabályzatban meghatározottak szerint az alábbi területeken.
– óvoda,
– általános iskola 1-8. évfolyama,
– készségfejleszto speciális szakiskola 9-11. évfolyama,
– szakiskola 9-13. évfolyama
mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati
panaszokkal küszködo gyógytestnevelésre utalt tanulók.
4. A feladatellátás módja és tartalma
Gyógytestnevelésre utalt tanuló az, aki mozgásszervi és/vagy
belgyógyászati panaszok miatt a szakorvos betegsége szerinti
gyógytestnevelésre javasol, akit e javaslat alapján az
iskolai gyermekgyógyász orvos gyógytestnevelési
(gyógytestnevelés II/A vagy II/B) csoportba sorol, s számára
a gyógytestnevelo tanár a panaszok megszuntetésére
irányuló testgyakorlatokat tervez és ír elo.
A mozgásfejleszto pedagógus, gyógytestnevelo gyógyító-nevelo
munkája csak akkor lehet eredményes, ha pozitív egyéniségéhez
magas szakmai tudás is társul. Feladatai:
– A hozzá beosztott gyermekek csoportba rendezése (elváltozás, életkor,
nem szerint), s panaszaik enyhítése az összesíto névsor
alapján.
– Szoros kapcsolattartás a szülovel, az iskolaorvossal, az
intézménnyel, pl: nyílt nap, szüloi értekezlet, üzeno-értesíto
füzet, fogadó óra, hospitálás.
– Adminisztratív teendok: könnyített és gyógytestnevelési
napló, gyógytestnevelési tájékoztató füzet,
gyógytestnevelési orvosi nyilvántartólap kezelése,
kimutatás a gyógytestnevelésben résztvevo tanulókról,
igazolatlan mulasztásokról szóló nyomtatvány
kezelése, tanterv, gyógytestnevelési ütemterv készítése
(mely tartalmazza az egyes elváltozások javasolt, káros
mozgásanyagát).
A gyógytestnevelés célja
– Az egészség megorzésének, helyreállításának
elomozdítása.
– A rehabilitáció eredményességének
elosegítése.
– Az érintett egészségi állapotának
nyomon követésével, mérésével az állapot
szinten tartása.
– Az alkalmazkodóképesség növelésével
segítve a gyermek/növendék helytállását
az óvodában, iskolában.
A gyógytestnevelés feladatai
– A gyermek/tanuló speciális egészségügyi
célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi
vagy szakorvosi szurovizsgálat gyógy- vagy könnyített
testnevelésre utalja.
– A szerzett vagy veleszületett betegség következtében
kialakult egészségi állapot helyreállítása,
javítása mellett a testi képességek, a mozgáskészség,
a mozgásmuveltség fejlesztése a tanulók speciális
igényeihez alkalmazkodva.
– A mozgásigény felkeltése, kielégítése,
prevenció.
A gyógytestnevelés speciális módon ugyanazokat
a feladatokat valósítja meg, mint a testnevelés, csak
differenciáltan és egyénre szabottan. Megfelelo szakértelemmel
mérlegelni kell, hogy a gyermekek elváltozásához és állapotához
mérten mely képességek gyengék, melyeket kell erosíteni,
fejleszteni. Ezeket célgimnasztikai és speciális mozgásanyag
segítségével tudja megvalósítani:
– mobilizáló, nyújtó, erosíto hatású gyakorlatok,
– légzési-, relaxációs gyakorlatok,
– táncos-zenés mozgásformák valamilyen elváltozáshoz
kapcsolódva.
Mozgásanyagát a gimnasztika, játék és sport
különbözo területérol választják.
Felosztása:
1. A tartó- és mozgató rendszer elváltozásai
(ferdenyak, lapocka magas állása, tartáshiba, tartási
rendellenességek, gerincferdülés, Scheuermann-féle
kyphosis, mellkas deformitások, hát-ágyéki rendellenességek,
csípoizületi deformitások, térd- és lábszárelváltozások,
a lábboltozat és az alsó végtag elváltozásai).
2. Belgyógyászati és egyéb betegségek (szívbetegség,
asztma, magas vérnyomás, vegetatív disztónia v.
neurosis, elhízás, vékonyság, cukorbetegség,
epilepszia, szemészeti elváltozások, csökkentlátás,
sérülés utáni állapotok).
A gyógytestnevelési tanterv nem írja elo részletesen
az anyagot, feladatokat fogalmaz meg, s megjelöli az elsajátítandó mozgásanyag
fobb csoportjait, valamint az ellenjavallt testgyakorlatokat. A gyógytestnevelési
tanterv diagnózis-csoportonkénti felosztásban tartalmazza
az anyagot. Elsosorban a betegség stagnáló vagy elorehaladó volta,
a mozgásállapot és az életkor határozza
meg a végrehajtandó feladatokat az egyes gyermek sajátos
körülményeit figyelembe véve (személyre szabottan),
akár délutáni, otthoni feladatként is. A feladatokat,
a fejlodés lépéseit meg kell tervezni, a várt fejlodés
bekövetkezésének idejét csak valószínusíteni
lehet.
Az ismeretközlés módszereiben kiemelt a bemutatás,
magyarázat, a gyakorlás során pedig a hibajavítás,
ellenorzés, a tükör elotti megfigyeltetés. Fontos,
hogy a gyereknek pontos ismerete legyen a helyes mozgásról. Csak
a naponta végzett speciális testmozgás vezet eredményre,
ezért a testnevelés mozgásanyagába be kell építeni
a gyógytestnevelés mozgásanyag egyes elemeit.
Minden tanév elején az iskolaorvos szurést végez
(az új tanulókat vizsgálja meg). Ha valamely gyermeknél
mozgásszervi rendellenességet állapít meg, az óvodásnál
tanácsolja, az iskolásnak kötelezoen eloírja a gyógytestnevelési
fejlesztést, korrekciót. Az óvodavezeto, iskolaigazgató mellett
a szülo, az osztályfonök és a testnevelo aláírásával
igazolja (az összesíto lapon), hogy tudomásul vette a gyermek
gyógytestnevelésre utalását. A leggyakrabban jelentkezo
mozgásszervi problémák: tartáshibák, kezdodo
mellkas és gerincdeformitások, a lábak statikai rendellenességei,
mely eleinte ügyetlenebb mozgásban, fáradékonyságban,
késobb teljesítménybeli elmaradásban is megmutatkozik
(a fejlodési diszharmónia mellett).
A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés
a kötelezo tanórai foglalkozások részét képezik.
Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái:
– könnyített testnevelés : I. kategória
– gyógytestnevelés: II. kategória
Azok a tanulók kapják ezt a besorolást, akiknek nagyobb
mértéku egészségi, funkcionális állapotváltozásuk
van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre
tartanak igényt.
II. a – az orvos útmutatása szerint – testnevelés órán
is részt vehetnek.
II. b – csak gyógytestnevelésen vehetnek részt.
– átmeneti vagy végleges felmentés testnevelés
alól: III. kategória.
A kategorizálás idotartama általában ½ -
1 év. A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain
8-16 fo foglalkoztatható (ép értelmu, ortopédiai
elváltozásban szenvedo gyermek esetében). Az indulási
csoportokat, azok létszámkereteit az év eleji szakorvosi
vizsgálatok után a diagnózis ismeretében lehet
kialakítani. A gyógytestnevelési órán részt
vevo tanulókat a gyógytestnevelo érdemjeggyel értékeli,
mindig a tanuló önmagához mért fejlodését
figyelembe véve. (E mellett a nyilvántartási lapon a diagnózis
mellett a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket,
elozo betegségeket, az aktuális állapotot, egyéni
gyakorlatok eredményeit is fel kell tüntetnie). Az év végi
eredményt megállapító orvosi vizsgálat alkalmával
a tanuló nyilvántartási lapjára rá kell
vezetni a tanuló következo évi testnevelési kategóriába
sorolását is. Ennek az adatnyilvántartásnak tükröznie
kell a tanuló állapotában történt pozitív
vagy negatív változást.
A gyógytestnevelés megszervezéséhez a tanítási órák
száma heti 3 (kötelezo), ebbol két óra összevonható.
Ezenkívül heti 3 tanóra áll rendelkezésre
ilyen célokra az iskola órakeretén felül.
E tantervek gyógyító jellegükbol fakadóan
mozgásterhelési keretekben adják meg a követelményeket.
A gyógytestnevelés nálunk ötvöz néhány
sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását
célzó gyógyító, a motoros képességek
fejlesztését célzó pedagógiai eljárást,
néhány terápiás eljárást illetve
azok elemeti (pl: Ayres-, Bobath-, Alapozó terápia, gyógypedagógiai és
terápiás célú lovagoltatás, sérülésspecifikusan
adaptált testnevelési mozgásanyag, játék).
Elsodleges feladta a különféle testi deformitásokkal
rendelkezo illetve károsodott egészségi állapotú tanulókat
saját szintjükhöz képest „elore léptetni”,
melyet mozgással, az alkalmazott gyakorlatanyaggal (mely nem ellenjavallt
számukra) lehet elérni.
A kórforma, a mozgásállapot ismeretében kituzött
rehabilitációs fejlesztési céloknak megfeleloen
egyénre szabottan, sérülés-specifikusan kell megválasztani
az alkalmazandó módszert, eljárást és az
ehhez tartozó eszközöket, mozgásanyagot.
A munka sokrétusége fokozott szakmai felkészültséget,
felelosséget kreativitást, együttmuködést igényel.
Foglalkoztatási formák: csoportos óra, kiscsoportos óra
(3-5 fo). A foglalkozás akkor éri el célját, ha
a gyermek irányítással, (nem állandó) korrigálással
el tudja sajátítani azokat a mozgásformákat, amelyek által
fejlodik.
Foglalkoztatási színterek: tanrendbe iktatott délelotti
tornaszobai, szabadtéri órák, délutáni foglalkozások.
A gyógytestnevelési foglalkozások mellett – a mozgásigény
kielégítésére rendszeres sporttevékenységeket
biztosít az iskola (pl: reggeli torna a kollégiumban, napi 5’ az
egészségért – 3. szüneti torna illetve futás,
sportkör, kirándulás, napi séta, kerékpározás),
mellyel no a szervezet teherbíró képessége, s lehetové válik
az egészséges életmód szokásainak kialakítása.
52. § (8) bekezdés szerint a gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fos csoportonként az iskola órakeretén felül heti 3 óra áll rendelkezésre.
Megvalósítása:
– Az óvodásoknál elsodleges megelozésként
csoportos foglalkozás.
– Kisiskolásoknál heti 3 óra testnevelés, melybol
heti egyszer rész vehetnek a gyógypedagógiai és terápiás
célú lovagoltatásban is (tanrendbe iktatva). Náluk
a gyógytestnevelés mozgásanyaga egyénenként épül
be az órai munkába. Döntoen itt is megelozés zajlik:
a Magyar Gerincgyógyászati Társaság a helyes testtartásért
felelos izomero és izomnyújthatóság vizsgálata – izomtesztjének
elvégeztetése után az általános gerinctornán
felül még az Alapozó terápia elemei (elemi mozgásmintákra és
a mozgáskoordináció fejlesztésére támaszkodó komplex,
több agyi területre kiterjedo idegrendszer-fejlesztési módszer)
is bekerülnek a foglalkozásokba (pl.: testséma, térben
való tájékozódás fejlesztése).
– Az alapfokú iskola keretein belül a gyógytestnevelés
gyakorlatanyagában a korrekció, a késobbi osztályfokoknál
pedig emellett az állapot szinten tartása kerül megvalósításra.
Kívánatos, hogy a munka a növendék egész
személyiségének pozitív fejlodését
szolgálja.
Az értékelés szempontjai állapottól függoen:
– órán való aktív együttmuködés,
feladatokhoz való pozitív hozzáállás (akaratero, önfegyelem)
– saját diagnózis tudatosítása
– a gyakorlatok hatásának, értelmének megismerése.
– játékos utánzó gyakorlatokkal, késobb
szóbeli utasításra pontos kivitelezés (egészen
az önálló ütemezésig)
– az egyéni- és házi feladat gyakorlatok helyes végrehajtása
(a pontos megfogalmazásig), kitartás, önértékelés, önellenorzés,
– legalább egy kéziszer eszközszintu használata
pl: labda,
– kísérletek a légzés-mozgás, a lazítás
elsajátítása
mindezek egyéni képességeknek megfeleloen.
Az eredményességhez szinte nélkülözhetetlen az iskolaorvos-védono, ápolónok, az osztályfonökök, gyámok, szülok, gyermekek, tágabban a szakorvosok, pszichológus, szakérto team munkája, olykor napi kapcsolata.
A gyógytestnevelési kategóriák foglalkozásain
használandó taneszközök:
– nyomtatott taneszközök (tanulói segédletek, oktatási
célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz),
– auditív és vizuális információhordozók
(hangszalagok, CD a zenéhez, lejátszó, videofilmek mozgássorozatokról),
– kéziszerek (ugrókötél, gumikötél,
színes tornabot, karika, különbözo méretu gumi-
vagy muanyag labdák, kislabda, 1-4 kg-s tömött labdák,
1 és 2 kg-s kézisúlyzók, tépozáras
súlyzók, fitt-ball labdák különbözo méretben),
– sportszerek, játékeszközök (2 ill. 4 m-es tornapad,
bordásfal, domború bordásfal, talajszonyeg, filcszonyeg,
mászórúd, mászókötél, lengokötél,
húzókötél, szabadtéri függoszertartó állvány és
mászóállvány, zsámoly, szekrény, gyuru,
nyújtó, váltóbot, kislabda, kosárlabda és
kosárlabdaállvány gyuruvel, kézilabda, röplabda és
röplabdaállvány hálóval, tollasüto és
tollasháló, tollaslabdák, asztalitenisz asztal hálóval, ütok és
labdák, kerékpár, uszodai felszerelések: úszódeszka, úszópárna,
labdák, úszókockák, pályaelválasztó kötél,
vízilabda, vízilabdakapu hálóval, békauszony,
tenyérellenállás, rögzíto gumik, vízi
járda, polifom)
– egyéb felszerelések (színes szalagok és trikók,
testsúlyméro, mentoláda)
– nevelõi segédletek (módszertani kiadványok,
gyakorlatgyujtemények,
gyógytestnevelési szakkönyvek, szakmai lapok).